A Mikulás és a megbízható online szavazás – mindkettő csupán mese
Naszódi Márton, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telex és a Political Capital vitasorozatában azt elemzi, miért nem létezik még megbízható online választási rendszer. A magyarországi szabályozás szerint a külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók levélben szavazhatnak, a lakcímmel rendelkezőknek pedig el kell látogatniuk a külképviseletekre. E kontextusban sokan vetik fel az e-szavazás lehetőségét, amely azonban – a szerző szerint – tudományosan és gyakorlati szempontból is komoly akadályokba ütközik.
Az elektronikus szavazás alapvető követelményei: minden választó egyszer és csak egyszer szavazhasson, a szavazat titkos legyen, a szavazó ellenőrizhesse, hogy a szavazatát helyesen számolták, és a végeredmény univerzálisan ellenőrizhető legyen. A papíralapú szavazásnál ezek a feltételek a delegált bizottságok és a fizikai szavazólapok révén jól biztosíthatók, míg az online rendszereknél ezek a mechanizmusok jelentősen bonyolultabbak.
A kriptográfia és a blokklánc-technológia fejlődése ellenére a jelenlegi tudásunk szerint nem létezik olyan rendszer, amely egyszerre titkos és teljesen ellenőrizhető lenne. Banki tranzakciók és elektronikus pénzügyi rendszerek esetében a felek azonosíthatók, és a hibák utólag korrigálhatók; a szavazásnál azonban a titkosság miatt nincs lehetőség a „személyes ellenőrzésre”, és egyetlen hiba a teljes rendszer hitelességét veszélyeztetheti.
Gyakran emlegetett példák, mint az észt e-választási rendszer, nem tekinthetők teljesen megbízhatónak: a tudományos elemzések szerint az észt modell sem vált széles körben elfogadott gyakorlattá, és más országokban, például Németországban, elektronikus szavazógépeket is kivontak. A norvég kísérletek is kudarccal végződtek, jóllehet a földrajzi és népsűrűségi tényezők miatt praktikusnak tűntek.
Az e-választás megbízhatóságát tovább nehezíti, hogy egy bonyolult, kriptográfiai szaktudást igénylő rendszer esetén a választók többsége nem érti a részleteket, így a legkisebb gyanú is elegendő lehet a rendszer hitelességének aláásásához. A hagyományos szavazás ezzel szemben átlátható és ellenőrizhető: a delegáltak egymást felügyelik, és a szavazatok újraszámolhatók.
Összegzésként Naszódi hangsúlyozza: a mai tudásunk és technológiai lehetőségeink szerint egy online választási rendszer vagy titkos, vagy ellenőrizhető lehet, de a kettő egyszerre nem valósítható meg – ezért a megbízható e-választás a Mikuláshoz hasonlóan jelenleg csupán mese.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Parajdon ismét mozog a föld, narancssárga riasztási fokozat lépett érvénybe
Újra megmozdult a föld Parajdon. Július 25. és 27. között mikrorengéseket mértek az elárasztott sóbánya sótömbjében, ezzel egy időben megemelkedett a Korond-patak sótartalma, a Salrom pedig a riasztási fokozat narancssárgára – másodfokúra – emelését javasolja. A vállalat megnyugtat: a rengések gyengülnek, új beomlást nem észleltek, kitelepítésre - állítják - nincs szükség. Aki viszont emlékszik a…

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…