Ki a NER tolvajbajnoka? Szavazz a legpofátlanabb ügyre!
Mindennap három esetet mutatunk be, ezekre lehet szavazni - döntsétek el ti, kedves olvasók: melyik a pofátlanabb, melyik az idegesítőbb, és melyik pályázhatna a legnagyobb eséllyel a NER legnagyobb korrupciós bűncselekményének, a Tolvajmonitor Mocskos Kéz-díjának elnyerésére.
NER-bontó: szavazz a nap korrupciós ügyére!
A Tolvajmonitor blog a NER korrupciós ügyeit próbálja összegyűjteni, és a Gesta Facebook-oldalán naponta három esetet mutatunk be a NER hajnalától egész napjainkig. Olvasóink pedig szavazhatnak – vajon melyik volt a legpofátlanabb lopás, melyik közpénz-elégetés idegesítette fel őket a legjobban.
Szavazz a hét korrupciós ügyére!
A Tolvajmonitor blog a NER korrupciós ügyeit próbálja összegyűjteni, és a Gesta Facebook-oldalán naponta két esetet mutatunk be a NER hajnalától egész napjainkig. Olvasóink pedig szavazhatnak – vajon melyik volt a legpofátlanabb lopás, melyik közpénz-elégetés idegesítette fel őket a legjobban.
Hogyan ne írjunk a külhoni szavazás problémáiról
A választási rendszer intergritásának biztosítása nem csak kormányzat, hanem társadalmi, immár össznemzeti feladat is. Hogy ne csak mi mondjuk meg a tutit, a Voks gesta a következő email címen vár javaslatokat a probléma megoldására: info@gesta.ro
„Nélkülünk nincs szavazás” – külföldi magyarok nyomás alatt tartják Sulyok Tamás postaládáját
A külföldön élő magyar állampolgárok újra jelezték, hogy számolni kell velük a 2026-os választásokon: Németországban, Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban élő magyarok videóüzenetekben és levelekben fordultak Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz, követelve az egyenlő jogokat és bánásmódot a hazai szavazókkal szemben. A Külföldi Civilek a Változásért Facebook-csoport szervezője, Láng B
A moldvai diaszpóra szavazása és a magyar tanulságok
Ha van olyan jó példa a moldáv gyakorlatból, amelyet már a 2026-os magyarországi parlamenti választásokra is át lehetne ültetni, akkor a szavazókörök számának növelése feltétlenül ide tartozik. Ehhez tulajdonképpen csak politikai döntés szükséges, hiszen a szavazókörök megnyitása nem járhat — és nem is járhat — a jelenlegi szavazókerületek átszervezésével vagy határaik átrajzolásával. A határon túli és nyugat-európai területeken megnyíló szavazókörök ebben az esetben pusztán logisztikai eszközként szolgálnának a demokratikusabb és átláthatóbb választások lebonyolításának érdekében.
Régi bűn, hosszú árnyék – miért nem szavazhat minden magyar egyenlően?
Unger Anna politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Magyarország immár harmincöt éve képtelen tisztességes, egyenlő szavazási rendszert biztosítani a külföldön tartózkodó állampolgárai számára. A Telex és a Political Capital közös vitasorozatának vitaindító írásában úgy fogalmaz: „az állam diszkriminál külföldön tartózkodó magyar és külföldön tartózkodó magyar között” – azaz máské
Levélszavazással az egyenlő választójogért – a külföldön élő magyarok diszkriminációjának felszámolása
Döbrentey hangsúlyozza, hogy a levélszavazás problémáit jogszabályi módosításokkal és hatékony állami fellépéssel lehetne minimalizálni: a regisztrációt minden választásra külön kellene biztosítani, a szavazólevelek kizárólag hivatalos postai szolgáltató útján juthatnának el a címzettekhez, és csak sértetlen, hivatalos borítékban leadott szavazatok lennének érvényesek.
A Mikulás és a megbízható online szavazás – mindkettő csupán mese
Naszódi Márton, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telex és a Political Capital vitasorozatában azt elemzi, miért nem létezik még megbízható online választási rendszer. A magyarországi szabályozás szerint a külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók levélben szavazhatnak, a lakcímmel rendelkezőknek pedig el kell látogatniuk a külk
„Több urnát, kevesebb levelet” – a nyugati magyarok igazságosabb szavazást követelnek
A szakértő ehelyett a külképviseleti szavazóhelyiségek számának jelentős bővítését javasolja. Példaként a román rendszert hozza fel, amely a hatalmas diaszpóra igényeire válaszul 2016-ban olyan törvényt fogadott el, amely szerint minden olyan külföldi városban, ahol legalább száz román jelzi részvételi szándékát, kötelező szavazókört létrehozni. Az idei román elnökválasztáson így közel ezer szavazóhelyiség működött világszerte, Olaszországtól Norvégiáig.