„Több urnát, kevesebb levelet” – a nyugati magyarok igazságosabb szavazást követelnek

A Telex és a Political Capital vitasorozatában Bódi Mátyás geográfus a külföldön élő magyarok szavazási lehetőségeinek igazságtalanságára hívja fel a figyelmet. A magyar választási rendszer ugyanis kettős mércét alkalmaz: míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli magyarok levélben szavazhatnak, addig a nyugaton dolgozó, de itthoni lakcímmel rendelkező állampolgároknak személyesen kell elmenniük valamelyik külképviseletre – sokszor több száz kilométerre.

A szerző szerint ez súlyos hátrány, hiszen az Európai Unióban élő mintegy félmillió magyar közül legutóbb mindössze néhány tízezren éltek választójogukkal. Az aránytalan helyzet politikailag is érzékeny, mivel a nyugati magyarok döntő többsége rendszerint az ellenzéki pártokra szavazott: a 2024-es EP-választáson például a Fidesz a külképviseleteken leadott voksok kevesebb mint 19 százalékát kapta. Bódi határozottan ellenzi a levélszavazás kiterjesztését a nyugati magyarokra, mivel az szerinte a választási csalások melegágya lehetne. A levélben történő szavazásnál nem biztosított a titkosság, és könnyen visszaélhetnek vele – például ha tömegesen, egy címre kérik a szavazólapokat.

A szakértő ehelyett a külképviseleti szavazóhelyiségek számának jelentős bővítését javasolja. Példaként a román rendszert hozza fel, amely a hatalmas diaszpóra igényeire válaszul 2016-ban olyan törvényt fogadott el, amely szerint minden olyan külföldi városban, ahol legalább száz román jelzi részvételi szándékát, kötelező szavazókört létrehozni. Az idei román elnökválasztáson így közel ezer szavazóhelyiség működött világszerte, Olaszországtól Norvégiáig.

A román példa azért is tanulságos, mert a törvényt az akkori kormányzó szociáldemokraták fogadták el, jóllehet a diaszpóra hagyományosan ellenük szavazott. A cél a közfelháborodás kezelése volt, miután 2014-ben botrányt okozott, hogy a külföldön élő románok kilométeres sorokban vártak a szavazásra. A reform eredményeként 2019-ben már közel egymillió román voksolt külföldön.

Bódi szerint a nyugati magyar diaszpóra is kezdeményezhetné hasonló reform bevezetését – akár civil szerveződések révén. A cikk arra is rámutat, hogy miközben a kormány gyakran spórolási okokra hivatkozik, a politikai kommunikációra és nemzeti konzultációkra milliárdokat költ. A szerző szerint a külföldi szavazás igazságosabbá tétele így elsősorban nem pénz, hanem politikai akarat kérdése.

Bódi Mátyás vitacikke: