„Több urnát, kevesebb levelet” – a nyugati magyarok igazságosabb szavazást követelnek
A Telex és a Political Capital vitasorozatában Bódi Mátyás geográfus a külföldön élő magyarok szavazási lehetőségeinek igazságtalanságára hívja fel a figyelmet. A magyar választási rendszer ugyanis kettős mércét alkalmaz: míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli magyarok levélben szavazhatnak, addig a nyugaton dolgozó, de itthoni lakcímmel rendelkező állampolgároknak személyesen kell elmenniük valamelyik külképviseletre – sokszor több száz kilométerre.
A szerző szerint ez súlyos hátrány, hiszen az Európai Unióban élő mintegy félmillió magyar közül legutóbb mindössze néhány tízezren éltek választójogukkal. Az aránytalan helyzet politikailag is érzékeny, mivel a nyugati magyarok döntő többsége rendszerint az ellenzéki pártokra szavazott: a 2024-es EP-választáson például a Fidesz a külképviseleteken leadott voksok kevesebb mint 19 százalékát kapta. Bódi határozottan ellenzi a levélszavazás kiterjesztését a nyugati magyarokra, mivel az szerinte a választási csalások melegágya lehetne. A levélben történő szavazásnál nem biztosított a titkosság, és könnyen visszaélhetnek vele – például ha tömegesen, egy címre kérik a szavazólapokat.
A szakértő ehelyett a külképviseleti szavazóhelyiségek számának jelentős bővítését javasolja. Példaként a román rendszert hozza fel, amely a hatalmas diaszpóra igényeire válaszul 2016-ban olyan törvényt fogadott el, amely szerint minden olyan külföldi városban, ahol legalább száz román jelzi részvételi szándékát, kötelező szavazókört létrehozni. Az idei román elnökválasztáson így közel ezer szavazóhelyiség működött világszerte, Olaszországtól Norvégiáig.
A román példa azért is tanulságos, mert a törvényt az akkori kormányzó szociáldemokraták fogadták el, jóllehet a diaszpóra hagyományosan ellenük szavazott. A cél a közfelháborodás kezelése volt, miután 2014-ben botrányt okozott, hogy a külföldön élő románok kilométeres sorokban vártak a szavazásra. A reform eredményeként 2019-ben már közel egymillió román voksolt külföldön.
Bódi szerint a nyugati magyar diaszpóra is kezdeményezhetné hasonló reform bevezetését – akár civil szerveződések révén. A cikk arra is rámutat, hogy miközben a kormány gyakran spórolási okokra hivatkozik, a politikai kommunikációra és nemzeti konzultációkra milliárdokat költ. A szerző szerint a külföldi szavazás igazságosabbá tétele így elsősorban nem pénz, hanem politikai akarat kérdése.
Bódi Mátyás vitacikke:
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Magyar többségű települések is eltűnhetnek a közigazgatási reformban - miért hallgat az RMDSZ?
Egyre furcsább az RMDSZ viselkedése, ami a Grindeanu által belengetett területi-adminisztratív reformot illeti. A hír első megjelenése után mély csend övezte a kérdést nemcsak egypártunk, hanem a cselédsajtója által is. Aztán Hunor beszélt valami olyasmiről, hogy majd meglátják, meg vagy támogatják, vagy nem, mindenesetre tiszta és világos állásfoglalás nem érkezett. De mit tudunk eddig, és mi…
Egy kibontakozó férfiszerelem pillanatképe: Putyin zseninek nevezte Muskot
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország a politikai ellentétek ellenére is szorosan együttműködik amerikai űripari partnereivel, köztük Elon Muskkal, akit „zseniális embernek” nevezett. Az orosz elnök egy moszkvai kiállításon méltatta a SpaceX alapítóját, alig egy nappal azután, hogy Musk az orosz műholdrombolás veszélyével indokolta a Starlink ukrajnai katonai használatának korlátozását.
Előbb a választás, aztán Irán: újabb csapásokra készülhet Washington
Az Egyesült Államok diplomáciai és katonai csatornákon arra figyelmeztetett több Perzsa-öböl menti arab államot, hogy a november 3-i amerikai félidős választás után egy „rövid, de intenzív” Irán elleni hadjáratra készüljenek. A Wall Street Journal értesülése szerint Donald Trump még nem hozott végleges döntést, de egy nagyszabású támadás felé hajlik, amely iráni infrastrukturális és nukleáris…
Trump visszakötné Európát az orosz gázra
2018-ban még azért korholta Németországot, mert amerikai katonai védelemre támaszkodik Oroszországgal szemben, miközben az energiavásárlásaival milliárdokat juttat Moszkvának, most pedig tárgyalói vetették fel az orosz gáz európai értékesítésének újjáélesztését, sőt az Északi Áramlat helyreállítását is egy háborús rendezés gazdasági ösztönzőjeként.
Trumpiáda mára: a napelemek megsütik az állatokat
Donald Trump az amerikai élővilágra leselkedő újabb veszélyt azonosított : a napelemet, amely szerinte százszor forróbb egy tűzhelynél, és megsüti a ráugró állatokat. Az Egyesült Államok elnöke egy texasi kampányrendezvényen osztotta meg ezt a sajátos energetikai felfedezését, kijelentve, hogy a fekete panelek „megölik az összes állatot”. A történetből egyelőre nem derült ki, miért ugrálna…