„Nélkülünk nincs szavazás” – külföldi magyarok nyomás alatt tartják Sulyok Tamás postaládáját
A külföldön élő magyar állampolgárok újra jelezték, hogy számolni kell velük a 2026-os választásokon: Németországban, Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban élő magyarok videóüzenetekben és levelekben fordultak Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz, követelve az egyenlő jogokat és bánásmódot a hazai szavazókkal szemben. A Külföldi Civilek a Változásért Facebook-csoport szervezője, Láng Balázs szerint az ügy a politikai képviselet hiányáról szól, és nem hajlandóak 2030-ig várni, hogy a belföldi választókkal azonos feltételek mellett voksolhassanak.
A csoport – korábban Diaspora Aid néven ismert – jelenleg több ezer külföldi magyar állampolgárt fog össze ötven országban, de terveik szerint egy legalább 600 ezer potenciális szavazót tömörítő kampányt indítanak az egyenlő választójogi lehetőségek érdekében. A probléma évtizedek óta fennáll: a szavazóhelyek száma nem elégséges a külföldön élő magyarok számára. Láng Balázs példaként említi, hogy az Egyesült Királyságban körülbelül 120 ezer magyar választópolgárnak mindössze három konzulátusi szavazóhely jut, míg Svédországban a harmincezres közösség csak Stockholmban voksolhat. Kirunában élő magyaroknak akár ezer kilométert kell utazniuk a stockholmi konzulátusig.
Az egyenlőtlenséget az egy szavazóhelyre jutó választópolgárok száma is érzékelteti: Magyarországon egy szavazókörzetben maximum 1500 fő voksolhat, Ausztriában két konzulátusra közel 50 ezer magyar jut, Németországban pedig körülbelül 40 ezer. A Facebook-csoport az OECD 2023-as adataira hivatkozik, kiemelve a diszkrimináció mértékét a külhoni magyar közösségek számára.
A céljuk világos: nem csupán figyelemfelhívásról van szó, hanem konkrét változtatásról. A külföldi magyarok azt követelik, hogy a választás joga és gyakorlása mindenki számára egyenlő legyen, függetlenül attól, hol élnek. A kezdeményezés a köztársasági elnök postaládáján keresztül kíván nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy a 2026-os választások már minden választó számára valódi esélyt biztosítsanak a részvételre.
A Magyar Hang cikkét itt olvashatjátok:
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…