Levélszavazással az egyenlő választójogért – a külföldön élő magyarok diszkriminációjának felszámolása
Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választójogi projektkoordinátora a Telex és a Political Capital vitasorozatában azt elemzi, hogyan oldható fel a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok között fennálló jogi egyenlőtlenség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók levélben szavazhatnak, míg a lakcímmel rendelkezőknek el kell látogatniuk a külképviseletekre. Döbrentey szerint ez a különbségtétel alkotmányosan nem indokolható, és sérti az egyenlő bánásmód elvét.
A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, de a testület azzal érvelt, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkezők „szorosabb kapcsolatban állnak az országgal”, így jogos az eltérő bánásmód. Az EP-választások esetében az AB további érveket sorolt: különböző jogszabályok alapján szerzett választójogokat nem kell összevetni, így a különbségtétel állítólag nem sérti az alkotmányt. Döbrentey szerint azonban a szavazás napján minden külföldön tartózkodó választó ugyanabban a helyzetben van, ezért a szabályozásnak mindenki számára azonos feltételeket kell biztosítania.
A levélszavazás lehetősége a diszkrimináció megszüntetésére alkalmas megoldás lehetne, ám maga a jogintézmény komoly problémákkal terhelt. A levélszavazatok hosszabb ideig tartó kézbesítése növeli a visszaélési lehetőségeket: előfordulhat, hogy a borítékot illetéktelen kezek felnyitják vagy a szavazatot megváltoztatják. 2022-ben több botrány is történt: kormánypárti szövetségesek gyűjtötték be a levélcsomagokat, és előfordult hozzátartozó helyett történő szavazás, valamint meg nem magyarázott szavazatmegsemmisítés.
Döbrentey hangsúlyozza, hogy a levélszavazás problémáit jogszabályi módosításokkal és hatékony állami fellépéssel lehetne minimalizálni: a regisztrációt minden választásra külön kellene biztosítani, a szavazólevelek kizárólag hivatalos postai szolgáltató útján juthatnának el a címzettekhez, és csak sértetlen, hivatalos borítékban leadott szavazatok lennének érvényesek.
Összességében Döbrentey szerint a levélszavazás kiterjesztése biztosíthatná, hogy minden külföldön tartózkodó magyar egyenlő feltételekkel élhessen választójogával, megszüntetve az alkotmányosan nem igazolható különbségtételt. A jogintézmény mellett szóló érvek és a visszaélési lehetőségek csökkentésére tett javaslatok együttesen teremthetik meg a közbizalmat, és tehetik a szavazás folyamatát igazságosabbá minden választó számára.
Döbrentey Dániel vitacikke itt olvasható:
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén
Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt
Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták
Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén
Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…